Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Lassabban baby!
Kicsit lassabban csináld, kérlek. Most jó.

Meglátni és megérteni

Meglátni és megérteni

Csernobil 1986-2017

2017. 10. 31. Átlag Edit

tanulni.JPG

Tanulni, tanulni, tanulni- mondta Lenin ( a kép a Pripjaty-i kultúrház romjai között készült)

Szeptemberben Kijevbe utaztam. Régóta szerepelt a bakancslistámon, Csernobillal együtt. Mert arra már emlékszem, hiszen 1986. április 26-án történt.
Mint minden alföldinek, a rendszerváltás előtt az én szüleimnek is volt háztájija. Akkor is, mint minden április végén aki élt és mozgott a földeken dolgozott. Miközben fogalmunk sem volt arról, hogy amit mi könnyű, tavaszi esőnek véltünk, az sugárfertőzött felhőből hulló méreg. Mi, akkori gyerekek a betegségeinket nem kötjük szorosan ehhez, de a szüleink ma már igen. Én nem hiszem, hogy ennyire szoros összefüggés van a mostanában -  harminc évvel később -  jelentkező rákos megbetegedésekben, és az akkori radioaktív esőkben, de a környezeti hatásokat nem lehet tagadni.

danger.JPG

Az egész körzetet katonák védik. Csak engedéllyel lehet bemenni.

Pedig ezt is megpróbálták.

Megdöbbentett a tény, hogy Csernobilban nem volt protokoll veszélyhelyzetre, vagy balesetre. Mert mindennek az oka a hidegháború volt. Versenyezni, fegyverkezni kellett, modern – az akkori korhoz képest modern – erőművek kellettek, mutatni kellett az ország - Szovjetunió - nagyságát, erejét. Ehhez atomerőműveket építettek. Arra, hogy a szovjet tudós nem hibázik. Ez volt a rendszer alapja. Mert ha mégis hibázott, akkor meghalt, másik lehetőség meg nem volt. Azt azért egyszerűbb volt hirdetni, hogy a szovjet tudomány, a szovjet tudós, a szovjet ember tévedhetetlen. Ebben a légkörben épült meg a Csernobili atomerőmű is.

a_szarkofag.JPG

Most így néz ki az erőmű. Ez a szarkofág.

Az országból mindenhonnan érkeztek emberek az új, modern városba, amit azért alapítottak, hogy ott közösen felépítsék a szocializmust. Pripjat-ot 1970-ben hozták létre a semmiből, egy üres, lakatlan területre, a tragédia idején meg  már 150.000 ember lakta. Amiben volt uszoda, szálloda, több emeletes kultúrház,  iskolák, óvodák, kórházak, és az elmúlás groteszk jelképe, az elkészült, de soha át nem adott vidámpark is. (1986 május elsején nyitotta volna meg kapuit.) A város lakóinak átlagéletkora 27 év volt, a temetőben alig volt halott.

A kvalifikált, jól fizetett dolgozók kényelmére, pihenésére, kikapcsolódására sem a pénzt, sem az energiát nem sajnálták. Minden volt, ami abban a korban menőnek számított. A város és a környékbeli falvak lakói, mind az erőműben dolgoztak. Tudták, hogy mivel dolgoztak, de az egész olyan misztikus volt, meg hát ugye az atom láthatatlan, és  a munkásoknak soha senki nem beszélt a veszélyekről, meg nem gyakoroltak soha esetleges veszélyhelyzetre, sem annak megelőzésére. Arra hivatkozva, hogy itt ilyen úgysem történik. A szovjetek a radioaktivitást is legyőzik, megállítják, betörik, hasznukra fordítják. Még az elhasznált fűtőszálakkal sem tudtak mit kezdeni. A nagy sietségben, hogy Nyugatot legyőzzék, ilyen „apróságokkal” nem foglalkoztak. Ez sem számított. Kidobták, mint a szemetet.

prirjaty.JPG

 

Ezért, amikor a robbanás bekövetkezett, senki nem tudta mit kell csinálni. Az egyik első áldozat az a mérnök volt, aki először ment be a vezérlőből a robbanáshoz, akinek még a teste sem lett meg. A többi huszonkilencnek emlékműve is van. Ők voltak azok, akik saját elgondolásuk szerint próbálták menteni, a menthetőt, és egymást. De nem tudták mit kell és mit lehet csinálni.

Mert elhitték azt, hogy ez egyszerűen nem lehet baleset vagy robbanás. Beleverték az agyukba, hogy akkor sincs gond, ha van, mert nincs. És ott álltak egy robbanás után, és ismét beindult a propaganda gépezete. A szovjetek ezt is megoldották, megállították. Igaz, hogy egy Pest megyényi terület vált lakatlanná, több százan haltak meg, egy egész várost kiürítettek, de győztek. Ez is hazugság volt.

 

csernobil.JPG

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lassabbanbaby.blog.hu/api/trackback/id/tr7313115546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2017.10.31. 18:43:10

Miért pont ide? Vannak ennél jobb helyek ennyiért. Googlemapsen bejárhatod, kituggya mifenet kapsz ott el. Volt nálad doziométer? Edit, drágám, ne legyé' má' átlag.

Átlag Edit 2017.10.31. 18:52:37

@Burgermeister: a bakancslistán szerepelt, közel is van, tudtam róla, hallottam róla, olvastam róla, érdekelt, elmentem, megnéztem. Minden rendben velem, azóta is. Hosszú a listám de van még rajta hely. Mit javasolsz? Mit vegyek még tervbe?

2017.10.31. 20:57:08

Nagyon nem átlag dolog Csernobilba elmenni. A szarkofágon kívül nincs sugárzás már, emiatt nem kell aggódni... illetve... lehet, hogy a szép új farmerodat a zatom szaggatta ki !? :-)

Dinkainka 2017.11.01. 11:00:16

Ha ennyire félsz a ráktól, akkor feleslegesen mentél oda. Fűtőszál kifejezést nem használják, üzemanyagkazetta, fűtőelemköteg sokkal jobb.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2017.11.01. 11:37:14

Nagyon jó kis poszt: kontextus, személyes élmények, gondolatok. Csernobil tényleg nem átlagos. Linkeld be a bakancslistádat (ha már esetleg megírtad) és kapsz majd javaslatot az olvasóktól.

Én saját online autót bakancslistát vezetek, minden évben kapok jó ötleteket. De valami azt súgja nem ugyanaz az érdeklődésünk.

Ha valami kevésbé ismert viszonylag exotikus, színvonalas és történelmi kell akkor ott van pl a Rigai Motormúeum a szovjet pártgarázs elmentett példányaival (pl Brezsnyev Rollsa, vagy az összes szovjet elnöki limuzin, meg egy sor érdekesség az elmúlt 100 évből a keleti blokkból): autossagok.blog.hu/2017/01/21/rigai_automuzeum

Vagy ott van európa teljesen másik feléből a Landevennec-i hajótemető autossagok.blog.hu/2016/05/21/hajotemeto_bretagne_partjainal
Ez egy vizesdokk, ahol a francia hadihajókat szerelik le.

Amiről nem láttam még beszámolót, és érdekes lenne, az az kaszpó tó parján rozsdásodó Ekranoplán, a képek apalján valami olyasmi élmény mint Pripjaty, csak sugárzás nélkül :)

Szkáábí 2017.11.01. 15:16:50

Huhh kedves Átlag Edit, el kell ismerni, hogy ennyi pontatlanság, fél informació, szakmaiatlanság, illetve dühből írt eszmefuttatás egy rakáson ritkaság számba megy. Mi is lett volna a célja az írással (tiltakozás vmi ellen, megoldás energiaügyben, alternatív energiaforrások stb. )? Mer ez így csak károgás.

Balancee 2017.11.01. 16:20:32

Ez mi? Tök felesleges volt megírni ebben semmi info nincs, ami meg van az is pontatlan. Minek megy el valaki valahova, hogy aztán ne legyen semmivel több tőle?

quisum 2017.11.01. 21:10:49

Ez az iromány pocsék, akit tényleg érdekel Csernobil, annak ajánlom "Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima" c könyvét. Megrázó olvasmány.

cafrinka 2017.11.02. 05:46:20

Nekem tetszett as iras! Egy rakas tudomanyos cikket, elemzest, tragediat olvastam mar Csernobilrol. Ez a cikk nem tudomanyos beszamolo akart lenni, csak egy "atlagember" erzesei, gondolatai, amiket az adott helyszin generalt. Annak viszont teljesen elvezheto volt. Hajra!

Berelhetoreklamfelulet 2017.11.02. 09:49:52

Hát ez egy elég gyenge cikk. Fikázás, fikázás, de semmi tartalmi mondandó, sem tény, vagy forrás.
Amit itt láthatunk, az egy random kislány véleménye, aki a mainstream média után próbál alkotni valamit. Elolvasni el lehet, de tényeket, vagy tartalmas információt senki se reméljen...

citrix 2017.11.02. 09:59:28

Fűtőelemek/kazetták azok a "fűtőszálak". Azt nem hiszem hogy csak úgy kidobták azokat a parajosba mert annak elég látványos következményei lettek volna. Az tény hogy elég lazán (ez még enyhe kifejezés) kezelték a radioaktív hulladékokat, sajnos ez a fejlett nyugati országokban is bevett szokás volt. Kézen-közön lepapírozták a megsemmisítést arra megfelelő "vállalkozásokkal" amik elsüllyesztették az óceánokban valahol ezeket a hordókat. Az atomenergia látszólag nagyon környezetbarát, nincs széndioxid kibocsátás de amilyen energiaráfordítás szükséges egy ilyen erőmű megépítéséhez és majdani lebontásához, a nukleáris fűtőanyag előállításához és későbbi ártalmatlanításához az elképesztő környezetszennyezéssel jár.

GoreX · http://gorexweb.hu 2017.11.02. 17:44:34

@citrix "Azt nem hiszem hogy csak úgy kidobták azokat a parajosba" mondatoddal vitatkoznék:

Ezek szerint nem hallottál Majkról, ahol többek között paksról származó fűtőelemeket is dolgoztak fel egy időben.

Íme a linkek: hu.wikipedia.org/wiki/Majak, hu.wikipedia.org/wiki/Karacs%C3%A1j-t%C3%B3, blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=86295&blog_cim=Az%201957-es%20Kistim%20nukle%E1ris%20katasztr%F3fa.

A posztnak egyetlen pozitív hozadéka, hogy a fotón látszik, hogy az új szarkofág végre elkészült.
A neten elérhető anyagokban, még erre sehol sem találtam megnyugtató választ.

A poszt írója, viszont kicsit fogalmazhatott volna pontosabban. Különösen a tényekkel bánt pongyolán, melyeket azért nem ártott volna helyre tenni. Számtalan megállapítása nem állja meg a helyét.

A megtörtént események (szerintem) elsődleges oka (ezt amúgy kissé pontatlanul, de lényegre tapintva megállapította a posztoló), hogy a politikai utasítások (és azok retorzióitól való félelem) felülírták a mérnöki és biztonsági ismereteket.

Sajnos ma ismét efelé haladunk, hogy a politikai/hatalmi érdek felülírja a mérnöki és biztonsági szempontokat, ez pedig általában nem vezet jóra.

Mr. Neutron 2017.11.02. 19:42:44

Azt sem venném biztosra, hogy feltétlenül valamilyen - a mérnöki racionalitást felülíró - politikai/hatalmi okot kellene keresni a történtek mögött. A vészleállási tesztet nem azért hajtották végre, mert egy magas rangú pártkáder bal lábbal ébredt és gonoszkodni támadt kedve, hanem azért, mert meg akarták tudni, hogy váratlan katonai támadás esetén időben le tudják-e állítani az ilyen rendszerű atomerőműveiket. A csernobili katasztrófát megelőző időszakban keletkezett egy konkrét haditechnikai/nemzetközi veszélyforrás (ezt nem részletezem, de utána lehet nézni, vagy ki lehet következtetni, akit érdekel), ami miatt hirtelen sürgős/fontos lett számukra a teszt. Tudták, hogy veszélyes lehet, de nem mérték fel eléggé a lehetséges következményeket. Kockáztattak és vesztettek. Persze sok hibát elkövettek - például a vezérlőteremben tartózkodók közül csak kevesen voltak beavatva; valóban nem voltak felkészülve ilyen méretű katasztrófa bekövetkeztére stb. De kár ezt a szovjet politikai rendszerre rákenni. Vagy ha mégis politikai szinten kell értékelni ezeket a történéseket, akkor érdemes lenne arról is szólni, hogy milyen koncentrált, heroikus és eredményes erőfeszítéseket tettek a katasztrófa lokalizálására és a következmények csökkentésére.

És motoszkál bennem az a kérdés is, hogy ha Csernobilban a politikai rendszer vizsgázott, akkor vajon mi a helyzet Fukushimával? Vajon ott is a politikai rendszer felelős azért, mert az erőművet tengerpartra építették és a hűtőrendszert nem méretezték 9-es földrengés és cunami elviselésére, továbbá vajon mennyire felelős a japán politikai rendszer azért, hogy katasztrófa után képtelenek voltak megfelelő pénzügyi-technikai erőforrásokat összpontosítani a sugárforrások izolálására/elfojtására/megfelelő hűtésére és a radioaktív szivárgás leállítására?