Olyan, mintha a Harry Potterből lenne egy szereplő. (Harryt segítő.)
Olyan, mintha egy Lázár Ervin történetben lenne szereplő. (Szegény Dzsonit segítő.)
Olyan, mint egy elvarázsolt professzor.
Mikor benyitsz, nem látod őt a könyvhegyek között, a csengőhangra kisvártatva előbújik az egyik rejtett zugból, és soktízezer kötet között kezdi keresni, amit szeretnél. Ahhoz a polchoz nyúlva, amihez kell, mert pontosan tudja mi van a boltjában - Capote novellák? Érdekes, a novelláit nem szokták keresni... na várjon, mert valahol volt itt egy... - , eltűnik, motoszkál, zörög, hozza a könyvet.
Vagy ha nincs meg, akkor megrendeli, és felhív mondjuk egy évvel később - mikor látom hogy az Antikvárius Tibor hív, elfog a boldog izgalom, tehát levadászott valamit! -, és mondja:
- Jó napot Lola! Megjött a Hajnóczy! Vigye, vigye, mert nincs pénzem. (magázódunk)
Két egymással szembeni üzlete van: egy gyerekkönybolt és az antikvárum, ő meg cikázik a kettő közt.
Sajátos, karcos humora van, ikergyerekei, kedves felesége, bakelitlemezekről szól zene a boltjában, kerékpárral közlekedik. (És most kint van a szentendrei adventi vásárban a sétálóutcán különleges könyvekkel!)
Ő az egyik első helyi cimborám, Tibor, az Antikvárius, a Völgyzugoly Antikváriumból és gyerekkönyvboltból.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.