Biztos veled is van olyan, hogy éjszaka Róla álmodsz, és utána kóvályogva szorongatod reggeli teád, bámulsz magad elé, már ébren vagy, de még az álomban, nem érted, hogy normális életedbe hogy került megint Ő, akivel leszámoltál, végeztél, elgyászoltad, csak ténferegsz, közben csinálod a rendes, reggeli életed, már mész dolgodra, de még vagy két órát ott van, kísér a képe, lüktet, valamit akar még mondani, de mit, mit, nem tudod a választ.

Biztos veled is van olyan, hogy társaságban hirtelen Róla beszélnek, ekkor nagyon elkezd dobogni a szíved, kimész, visszajössz, még mindig Ő a téma, álcselekvésekkel molyolsz, könnyed képet vágsz, sőt nevetsz, méginkábbsőt könnyedre erőltetett hangon belekérdezel a beszélgetésbe, olyasmit, hogy „ja tényleg, mi van Vele?”, igazítod arcod, hangod, mozdulatod, hogy el ne árulja tested a lelkedet, csak a szíved dübörög - de azt úgyis csak te hallod, nyugi, kívül nem látszódik -, és utána – mikor már másról van szó -, nézel magad elé, hogy miért, miért van még rád hatással, és nem tudod a választ.

Biztos veled is van olyan, hogy meglátsz az utcán valakit távolról, mandínerből, akire azt hiszed, hogy Ő az, és a fizikai rendszered azonnal beáll ezen vélelmezés szolgálatába – a kurva test! - , eddig csak mentél haza a munkából, de most, pillanat alatt minden felfordul, lüktet a fejed, kiugrik a szíved, alig kapsz levegőt, szorul a torkod, gyorsítod lépteid, spontán elé akarsz kerülni, közben az fut át agyadon, hogy ma vállalhatóan nézel ki, napszemüveg van rajtad, tehát nem látszik az insomniád, csak három kilót híztál mióta utoljára találkoztatok, tehát ez még akár szexi is, a hajfestésed sincs még annyira lenőve hogy észrevegye, és mikor elé vágsz, kiderül, hogy nem Ő az, csak egy Hozzá hasonló, most megúsztad, sajnálod is meg örülsz is, és utána, míg vert seregként hazafelé baktatsz, azon gondolkozol, hogy mi a bánatos kurva élet van rád még mindig olyan hatással, hogy átrohanj érte a piroson, de nem tudod a választ.

Biztos veled is van olyan, hogy nézel valamit - folyót, filctollat, fakanalat -,  és egyszer csak teljesen értelmetlenül, rádtör az arca képe, és fizikai fájdalmat érzel hiányától. Biztos veled is van olyan, hogy barátokkal fröccsözöl, hibátlan nyári délután, aztán mikor oldalra nézel, hirtelen Hozzá beszélsz - magadban - és kérdezed - magadban-, hogy Ő mit gondol a témáról. (magadban) Biztos veled is van olyan, hogy érzed az érintését.

Volt ilyen, s még lesz is, ahogy a székelyek mondják. Élsz, érzel, érzékeny, őszinte vagy. Ez az egyik vigaszod, baby. (Ezeken a sebeken fény áramlik be. Leonard Cohen)